2015. január 28., szerda

Sparkle Girlz kicsik

Gondoltam, nem hagyom ki a gyűjtögetésből a Sparkle lányokat sem, legalábbis a kislányka verziót. A képen az első már pár hónapja megvan nekem, a dobozos hármat viszont tegnap vettem.
Ahhoz képest, hogy nekik mekkora testük és fejük van, a lábuk igen kicsi, úgyhogy a kis filléres kínai lányka cipője passzol csak rájuk, a sajátjukon kívül.
Ami a cipőt illeti még... Én ezzel az elsőként vett aranyhajú Sparkle csajszival úgy jártam, hogy csak egy cipője volt. Én ezt észre sem vettem az áruházban, mert nem látszódott a szoknyája miatt, és konkrétan eszembe sem jutott, hogy hiányozhat róla. Vagyis, de egy villanásnyi pillanatra eszembe jutott, mikor már kifizettem, és elhagytam a pénztárat... Valami megérzésféle lehetett, vagy nem is tudom, csak hát későn... Mikor megláttam, igazán furcsa érzés volt, hogy ráéreztem. Aztán idő hiányában nem is érdekelt annyira, hogy kicseréltessem. Persze, itthon már nem voltam túl boldog, hogy hiányos. Folyamatosan azon agyaltam, hogyan szerezzem meg neki a párját. Viszont, most, ahogy így leírom mindezt nektek, valami furcsa dolog jut eszembe erről...
Most kezdem úgy látni, hogy ez valami Sorsszerű történés volt, ugyanis már első gondolatomtól fogva, én ezt a lánykát Ashlynn Ella-nak szántam gyermeknek, ezért vettem ebben a hajszínben, és mint köztudott, Ashlynn Hamupipőke lánya... Szóval, nemcsak Hamupipőke, hanem az unokája is elhagyta a cipellőjét, azaz az én Sparkle lánykám. Fúh, ez kissé borzongató... :-S
És ha már ezzel így most tudatosultam, nagyon érdekelne, nektek volt-e már ilyen érzésetek, mintha nem ti választottátok volna a babát, hanem ő titeket? Vagy valami érdekes történés valamelyik babával kapcsolatban, ami nem hétköznapi, ami feltűnően furcsa, vagy olyan, mintha sorsszerű lenne, vagy olyan, mint egy üzenet?
Persze, lehet, hogy az én esetemben ez nem nagy szám, hiszen miért is ne hiányozhatna egy cipőcske egy ilyen spórolósan nyitott csomagolásból? Lehet, hogy minden tizedik ilyen, és nem kéne párhuzamot vonnom, butaság. De azért jó eljátszani a gondolattal... :-)

2015. január 7., szerda

Kócos Zorka háza

Sziasztok, újra itt! :-)

Tavaly ígértem, hogy megmutatom hol tartok Kócos Zorka boszi házával, ma végre sikerült legalább odáig eljutnom vele, ami már bemutatható. Ez valószínűleg még nem a teljes megjelenése így kívülről, de ezen még gondolkodnom kell. Na, igen, ez a baj velem, hogy túl sokat gondolkodom. Így meg csak akkor tudok jót alkotni, ha az elképzelésem teljes. Belülről még jobban várat magára a dolog, de mivel már egész  más világokban fantáziálok, így már nem is érzem sürgetőnek ezt a történetet. De majd meglátom, hogyan alakul.
Tehát, most csak a kinti képeket mutatom:

Ezt a madárkát nem én készítettem, hanem a madáretetőbe való volt (amiről mindjárt írok), csak annyi változáson esett keresztül, hogy már nem színes zöld-sárga-fehér, hanem fekete-szürke, hogy jobban passzoljon ebbe a környezetbe.
Gesztenyefa utca 8. Hogy miért? A környékünkön van egy ilyen ház, pontosabban volt egy régi ház, amit akárhányszor láttam, mindig megbabonázott. Tökéletes volt az utca és a házszám is, abszolút a stílusához illett. Régi, misztikus, üvegverandás házikó volt. Pár éve újították fel, a formája szerencsére megmaradt, de mégis így új és friss verziójában már nem olyan hatású. A régiről voltak képeim, de sajnos idővel elvesztek.
Ezért is gondoltam, hogy megörökítem az emlékeimben legalább az utcanevet és a házszámot, mert nem is lehetne jobb választás a boszi házához.

Ez volna az a bizonyos madáretető. Két madárka is volt hozzá, az egyik a lyukból kukucskált kifelé, a másik a házikó tetején csücsült. Az egyik hobbiboltban vettem még fillérekért pár éve. Szerintem mondanom sem kell, ha bármi ilyen kicsi kincseket találtok, vegyétek meg, tuti mindig jól jönnek valamire. :-)

Ez most nem töklámplás, hanem postaláda! :-)
Egyelőre ennyi volna a bemutató, majd még fogok róla hírt adni, de addig mással is jelentkezem. :-)