A látszaton túl - 16. rész

Lili átöltözött, majd egy könyvvel visszament Sandro szobájába.

- Olvasni fogok neked! - jelentette be.
- Esti mesét? - mosolygott a férfi.
- Csitt!
- Valami erotikusat, jó? - kérte a lányt.
Lili megilletődve pillogott rá.
- Amit hoztam az egy izgalmas regény. - mondta Sandro-nak.
- Nem hinném! Minimum a Kámaszútrát olvashatod nekem, más téma nem érdekel!
Lili egy nagy sóhaj közepette a fejét csóválta.
- Egy disznó vagy! - mondta a férfinak, és lerakta a könyvet. - Javíthatatlan.

- Persze, persze, és kultúrálatlan! - egészítette ki Lili mondandóját. - De tévedsz! Csak férfi vagyok... és szerelmes.
A lány libabőrös lett.
- Hallgass! - szólt Sandro-ra.
- Nem tudok! Végre itt vagy, és elmondhatok neked bármit! Ha a hangszálaim szakadnak is el érte, akkor is elmondom, amit akarok!
Lili hallgatni kezdte.

- A Mindenem vagy. - mondta a lánynak. - Betegen bár, de tudom, ezek lesznek a legszebb napjaim!
Lili megsajnálta.
- Majd, ha meggyógyulsz lehetnének akár még szebb napjaid is!
- Ezt hogy érted? - csodálkozott a férfi, de a lány nem válaszolt, hagyva, hogy Sandro kitalálja gondolatait.
- Csak nem...? Úgy érted, hogy eljönnél velem randizni?
- Úgy értem, hogy szeretnélek jobban megismerni, ezért engedni fogom, hogy elhívj.
Sandro arcára a legnagyobb boldogság ült ki.
- Ezt el sem hiszem! - örvendezett. - Hercegnőt csinálok belőled! A tenyeremen foglak hordozni!
Lili nevetni kezdett rajta.
- Ha tényleg ilyen kedves leszel hozzám, én is boldoggá foglak tenni! - mondta szerető szívvel a lány, amitől Sandro elámult.
- Az enyém leszel? - kérdezte komoly arccal.
- Igen, a tiéd.
Sandro-ból már nem jött ki több szó, mint aki sokkot kapott Lili szavai hallatán. Átszellemült, megigéződött. A lány pedig csak kedvesen mosolygott rajta, majd magára hagyta, hadd dolgozza fel mindezt.
Másnap reggel ágyba vitte Sandro-nak a reggelit és a gyógyszert, amit becsületesen be is vett, mert szeretett volna minél előbb meggyógyulni, hogy a lánnyal tervezhessen.

- Egy Istennő vagy! - dicsérte, amin Lili megint mosolyogni kezdett.
- Te pedig egy Herceg! - viszonozta a bókot, és kezdett ismét forrósodni a levegő köztük. Mindketten érezték, ha Sandro nem volna beteg, már egymás karjaiban lennének.
Ebben a csodás pillanatban viszont valaki becsengetett hozzájuk. Lili kiment ajtót nyitni, ahol egy modell szépségű, szőke gyönyörűséggel találta szembe magát.

- Szia! - köszönt kedvesen az idegen lány. - Én Annabella vagyok. Sandro-t keresem, itthon van?
Lili boldogsága egy csapásra összetört. Ahogy maga előtt látta ezt a gyönyörű lányt, mindjárt tudta, hogy Sandro valamikori barátnője lehetett.
- Sandro sajnos most beteg. - mondta neki elkedvtelenedve. - De ha szeretnéd őt látni, a szobájába kísérlek.
- Óh, nagyon sajnálom, hogy beteg! Mi baja van?
- Torokgyulladás.
- Örülök, hogy nem valami komolyabb. - mosolygott megnyugodva Annabella. - Te itt dolgozol?
- Igen.

- Milyen bájos lány vagy! - állapította meg kedvesen Annabella, ami enyhített Lili rosszkedvén. Hirtelen arra gondolt, hogy ezzel a szépséggel még akár jóban is lehetnének egymással.
- Köszönöm, igazán kedves tőled! - válaszolta némi mosollyal az arcán.
- Hogy hívnak?
- Lilinek.
- Nagyon örülök, Lili! - nyújtotta a kezét Annabella, és a lány illendő módon viszonozta a gesztust, kezet fogott vele.
- Gyere, Sandro-hoz vezetlek! - ajánlotta fel.
- Rendben. Köszönöm! - mosolygott továbbra is Annabella, majd követte őt.