2016. július 18., hétfő

A látszaton túl - 14. rész

Másnap délelőtt már útra készen állt a család. Megpakolva a csomagokkal elindultak Robék a kocsival. Sandro és Lili egy másik autóval ment mögöttük.
Eleinte egyikük sem szólalt meg, de végül Sandro törte meg a zavaró csendet:
- Még mindig nem akarom, hogy elmenj! - szólt kedvesen, de tudta, hogy Lilitől erre nem kap majd választ. - Soha nem éreztem magam így még senkivel, mint veled. Te vagy az, akivel mindent el tudnék képzelni...
- Mi az a "minden"? - lett kíváncsi a lány.
- A napjaimat veled... Szeretni egymást. Házasságot, gyerekeket... Boldog életet, amilyen a bátyáméké is. Mindent, amit ember csak kívánhat.
Lili magában elcsodálkozott Sandro érzelmein, és igazán jólestek neki a férfi szavai.
- Szeretném hinni, hogy amit mondasz mind igaz! - válaszolta.
Sandro ledöbbent.
- Talán megvan rá az okod, hogy csak rosszat gondolj rólam, de tényleg azt hiszed, ilyesmiket hazudnék azért, hogy megkapjalak?
- Nem tudom.
- Hogy bizonyítsam be, hogy tévedsz?
- Nem tudom. Lehet, nincs is rá módod, mert bármit is tennél, kétkedve fogadnám.
- De miért??
Lili nem válaszolt.
- Miért???
- Mert, amit belőled láttam óvatosságra int. Ki ismerheti a nőügyeid? Ki tudhatja, lehet, hogy már gyereked is van valahol!
Sandrot lesújtották Lili szavai, és magában igazat is adott neki, de azt tudta, hogy nem hagyott hátra elvarratlan szálakat.
- Sosem csaltam meg senkit. - mondta komolyan. - Lehet, a te szemedben sok lányt szerettem, de nem szórakoztam velük. Nem használtam ki és nem dobtam el senkit.
- És a fizetős lányok?
- Azt hittem, hogy velük Marát próbálom felejteni... de ma már tudom, hogy a legutóbbi alkalomkor a te jelenléted hergelt rájuk. Valójában téged akartalak, de elutasító voltál...
- Az én hibám, hogy nem bírsz ellenállni?
- Nem. Erről szó sincs. Gyarló vagyok, tudom. De a hiba egy tőről fakad. Onnan, hogy szerelmes vagyok beléd.
Lilin érzéki borzongás futott végig. Sandro a szívéig hatolt.
- Nem akarok senki mást, csak téged. - folytatta a férfi, és a lány minden porcikája elgyengült tőle. Legszívesebben a nyakába ugrott volna, hogy megcsókolja. Arra gondolt, ha ezt Sandro így folytatja,  mindjárt ő teperi le a férfit. De tartotta magát.
- Nem remélhetek, igaz? - kérdezte végül, és Lili nem is tudta mit válaszoljon.
- Nem tudom most még. A távolság mától elválaszt majd minket, és ki fog tisztulni a fejünk. Akkor majd mindketten világosabban fogunk látni. A közeledben csak összezavarodom.
- Nem. Pont akkor látsz tisztán, mert ugyanazt érzed, amit én. Remélem, hogy mihamarabb meg fog jönni hozzám a bátorságod!
Az út további részében már nem szóltak egymáshoz. Később, amikor megérkeztek Robék házához, Sandro segített kipakolni, majd megnézte belülről a házat, amit igazán tetszetősnek talált. Hamarosan elköszönt mindenkitől és útnak indult haza.

2016. július 7., csütörtök

A látszaton túl - 13. rész

Hamarosan elállt az eső, és kisütött a nap.
Kora délután.
- Helló, Rob! Hát, te merre voltál? - kérdezte bátyját Sandro.
- Megvettem az új otthonunkat. - újságolta boldogan. - Belinda olyan boldog, mint még soha!
Sandro igencsak meglepődött, és aggasztani kezdte, hogy Lili elkerül tőle.
- Máris? - kérdezte.
- Már így is hónapok óta itt lakunk, éppen ideje volt.
- Tudod, hogy én örülök nektek!
- Tudom, de akkor is muszáj.
- És mikor költöztök?
- Már holnap estére ott szeretnék lenni. A ház új, csak ránk vár.
Sandro elszomorodott.
- Mi a baj, öcsém? - látta rajta Rob. - Ennyire hiányozni fogunk? Vagy történt valami?
- Gyere, ülj le, elmondom!
Rob leült mellé.
- Összejöttem Lilivel. - vágott a közepébe Sandro.
- Mit csináltál? - lepődött meg Rob.
- Ma délelőtt. Egyszerűen megkaptam.
- Az nem semmi!
- Az nem semmi, hogy megőrülök érte. Egyszerűen sosem hagy nyugodni. A tervetek sikeres volt, hogy végképp elfelejtsem Marát, és köszönöm, hogy ezt a lányt ide hoztátok!
- Ez remek, nagyon örülök neki! De remélem, nem futó kaland lesz!
- Futó kaland csak miattatok lenne...
- Értelek, Sandro! Attól félsz, hogy a költözéssel elveszíted. Ha akarod felveszek helyette valaki mást, és akkor itt tud maradni veled. Ha ideköltöznénk a szomszédba még könnyű volna, de kb. 2 órányira leszünk.
- Akkor innen nem járhatna át hozzátok dolgozni. Nem akarom a munkáját sem elvenni, bár mellettem nem szorulna rá.
- Gondolom az önbecsülése ezt nem engedné meg neki. Ezt meg kell beszélnetek!
Eközben Belinda is félrehívta Lilit beszélgetni.
- Képzeld, Lili, elköltözünk! - újságolta boldogan, de a lányban megállt az ütő.
- Mi- mit mondasz?
- Rob megvette a házat, én meg máris nekiállok csomagolni!
Lili is magába zuhant, és Belinda észrevette ezt.
- Mi a baj? - kérdezte aggódva.
- Valamit el kell mondanom neked. - kezdte Lili.
- Hallgatlak, bármi is az, mondd el!
- Beleszerettem Sandro-ba...
Bel teljesen meglepődött.
- ... és ma... olyat tettem, amit ilyen formában soha nem tennék...
- Vele voltál?
- Igen. - bólintott félénken.
- Hát, nem is tudom mit mondjak. Egyrészt nagyon örülök neki, másrészt féltelek tőle!
Ebben a pillanatban odaérkeztek a fiúk.
- Gyere, Bel, Sandro-nak beszélnie kell Lilivel! - szólt kedvesen Rob.
- Ó, akkor nem zavarunk!
Rob és Bel felmentek az emeletre a gyerekekhez.
- Nem akarom, hogy elmenj, Lili! - mondta Sandro, és kedvesen megsimogatta az arcát.
- Nem tudom mit kéne tennem. - válaszolt a lány.
- Nem szeretsz? - lepődött meg a férfi.
- Nem erről van szó.
- De erről! Mi volt ez a mai? - kezdte indulatosan számon kérni Sandro.
- Nem tudom mire gondolsz!
- Mire? Arra, hogy felkínáltad magad nekem! Arra, hogy még csak meg sem csókolhattalak! A testedet sem láthattam, át se öleltél, semmi nem volt, csak hagytad magad ösztönösen, mint egy szuka. Mi volt ez?
- Nem tudom! - esett kétségbe Lili. - Én csak veled akartam lenni!
- Nem! Ezt így nem fogadom el! És most meg elmennél?
Ekkor Liliben megszületett a döntés.
- El kell mennem. - mondta.

2016. július 1., péntek

A látszaton túl - 12. rész

Másnap délelőtt Lili elment bevásárolni pár dolgot az ebédhez. Nyár volt és szeszélyes időjárás, így a visszafelé úton szakadni kezdett az eső, és ő bőrig ázott. Szaladt, hogy minél előbb visszaérjen és rendbe tehesse magát.
Eközben Sandro épp zuhanyozott a fürdőszobában. Hamarosan készen lett és egy törölközőt vett magára.
Lili sietett a fürdőszobába, és csak későn vette észre, hogy Sandro-ra rányitott.
A férfi elsőre meglepődött, de amint felfogta, hogy Lili áll előtte, megörült neki. A lány zavarba jött a félpucér Sandro láttán, és máris távozni akart, de a férfi nem hagyta.
- Hová mész? - szólt utána. - Csurom víz vagy, maradj és hozd rendbe magad! Én már úgyis végeztem és a szobámban is át tudok öltözni.
Lili kissé félve ment beljebb. Az egy szál törölközőbe csavart Sandro-t még veszélyesebbnek találta, mint ruhában.
Mindkettejük testén még peregtek le a vízcseppek. Persze, a férfinak esze ágában nem volt távozni, sokkal inkább megkörnyékezni Lilit.
A lány megállt a mosdónál, Sandro pedig mögé lépett.
Lili egész testén jóleső borzongás futott végig. Próbált megnyugodni a nagy sietségtől és Sandro közelségétől, de szinte alig kapott levegőt.
- Milyen csodás nap ez a mai! - szólt a férfi finoman közelítve. - Így látni téged... mámorító.
Sandro lágyan félretolta a lány haját, hogy megcsodálhassa nyakának bársonyos bőrét. Lili libabőrös lett az érintésétől. Érezte, ahogy elgyengül tőle, ahogy kezdi egész testével Sandro-t vágyni.
- Vedd le a ruhád! - szólt a férfi.
- Nem... - válaszolt a lány elfúló hangon, de valójában nem ezt akarta mondani.
- Ha belegondolok, hogy csak fel kéne húznom a rövidke szoknyádat...
Lili lélegzete elállt, beleremegett ezekbe a szavakba, Sandro pedig hátulról átölelte őt.
A lány behunyta szemét és átadta magát a férfi ölelésének. Most érezte igazán, hogy valójában mennyire is kívánja őt. Szinte egybeolvadt vele. Tudta, szerelmes Sandro-ba. Még többet akart belőle, és nem érdekelte már semmi.
Sandro érezte ezt, ezért karjaiba vette, de nem a szobába vitte az ágyba, hanem a zuhany alá, majd megnyitotta a csapot, amiből kellemesen szóródott rájuk a víz...
- Itt leszünk együtt, először...! - mondta a lánynak, majd lehúzta válláról a ruhát, hogy levetkőztesse, de Lili finoman továbbra sem hagyta, mást akart, és Sandro tudta mit kell tennie.
- Tudod, elképesztő kis céda vagy! - mondta mosolyogva, majd megfordította Lilit és azt tette, amit mondott, felhúzta a szoknyáját...