2015. november 24., kedd

A látszaton túl - 3. rész

Roberto jött haza.
- Sziasztok! Kérlek, Lili, csomagolj össze Belindának, mert hamarosan megszületik a baba! És maradj itt estére is vigyázni a gyerekekre! - mondta.
- Rendben. - válaszolt a lány, bár legszívesebben hazamenekült volna Sandro miatt. Gyorsan el is sietett csomagolni.
- Örülök, hogy itt vagy öcsém! - ölelte meg egymást a két férfi.
- Ugye nem piszkáltad Lilit? - kérdezte Rob.
- Dehogy! Remekül kijöttünk!
- Helyes! Belinda is kissé aggódik, hogy mit szólsz hozzá.
- Kedves lány, nincs vele baj. Meg különben is, otthagytam valakit a hotelben.
- Az az Annabella, akiről beszéltél? - kíváncsiskodott Rob.
- Igen. Gyönyörű lány! - áradozott Sandro. - Elegáns, finom. Majd mutatok róla képet.
- Jó, már nagyon kíváncsi vagyok rá! De ez most komoly köztetek?
- Meglátjuk. Ha utánam jön, akkor lehet az is.
Lassan Lilien visszaért a csomaggal.
- Menjek veled vissza, Rob? - kérdezte Sandro a bátyját.
- Nem, maradj csak, a srácok biztos örülnek majd, ha itt találnak!
- Oké, akkor majd hívjál és megyek!
- Úgy lesz!
Roberto visszament a kórházba, ők pedig újra kettesben maradtak. Sandro bevitte a bőröndjét az egyik szobába, majd a nappaliban helyezte magát kényelembe egy újsággal:
- Tudod, az éjszakát nem fogom itt tölteni, hogy vigyázzak rád, van jobb szórakozásom is! - közölte undokul.
Lilien minden porcikája borsódzott a férfitól, ezért félvállról válaszolt vissza neki.
- Rám nem kell vigyázni, és nem tartozik rám mit csinálsz!
- Helyes. Van barátod, amúgy?
- Nincs.
- Eljöhetnél velem egy buliba majd egyszer, ha lesz egy szabad estéd, Hamupipőke! Bemutatnálak pár igazi férfinak.
- Köszönöm, de engem ez nem érdekel. Nem így ismerkedem.
- Nem is ismerkedsz, különben nem lennél egyedül!
- Valóban, és még így is sikerült ma megismernem egy öltönybe bújt faragatlan embert. De nem is akarok veled foglalkozni tovább, inkább felmegyek az emeletre!
Lili felment, Sandro lent maradt a nappaliban.

6 megjegyzés:

  1. Hurrá!Hurrá, és még egyszer HURRÁ!
    Még hogy nem piszkálta Lilit Sandro. :D
    Lehet hogy 9 hónap múlva megfogunk lepődni, mert Lilinél is jön majd a baba.
    Volt rá idejük bőven, ki tudja mik történtek ott. :D
    Imádom ezt a történetet is, pedig csak csepegteted nekünk, mégis jobban megmozgatja a fantáziám mint bármi más.
    Várom a folytatást, csak biztatni tudlak!
    Puszi!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :-D Olyan imádni való vagy!!! :-D Rá fogok állni, csak még van egy kis másféle dolgom a héten. Azt elárulom, hogy Lilihez senki nem nyúlt egy ujjal sem, tiszta, mint egy szűz leány. :-) Más csavar van benne, és én is szeretem ezt a történetet, sok minden ötletem van vele és most megint kedvet kaptam hozzá. Így meg még inkább lelkesít, ha ennyire biztatsz, nagyon örülök, hogy szereted! ;-) Igyekszem folytatni!

      Törlés
  2. Hát ez hihetetlen! Nem tudom eléggé hangsúlyozni, mennyire fantasztikus ez a ház, minden részletében! El sem tudom képzelni, hogy néz ki... a szobádban :D Milyen zegzugai vannak, honnan csinálod a fotókat, milyen megvilágítást használsz... Egyetlen dologgal lehetne még inkább az ízlésemnek való: ha kicsit nagyobb kupi lenne :D Egy-egy székre vagy kanapéra vetett ruhadarab, itt-ott heverő újságok, kávéscsésze, msoatlan edény, fél pár papucs, satöbbi! De ebből is látszik, hogy amit készítettél, olyan tökéletes, hogy "rombolnom" kellene, hogy lehúzzam a szintemre :DDD A gyöngyfüggöny is nagyon jó, de a lépcsőház... Na, ennyi! :D

    A történet? AZ igaz, hogy kíváncsi vagyok a folytatásra, de Gyökér Úr nem lett szimpatikusabb! :D Jók ezek a kis miniepizódok, és nagyon szép ez a lány, akit főhősnek választottál. Szóval, csak így tovább!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :-D "Gyökér Úr"? :-D Hát, ez Zseniális!!!! Igazán jól mulattam, köszi!!! ;-) Az elismerést is!!! :-)
      A rendetlenséggel az van, hogy csak azért nem rakom bele, mert a sztori részeit mindig máskor fotózom, és nem tudnám ugyanúgy megcsinálni a kupit. :-D Még a padlóval is úgy voltam, hogy nehogy elhasználjam ezeket a kartonokat, mert különben azt sem tudom, hogy milyen színűek voltak. :-D Mivel a ház nem fix, hanem összecsukható falakból áll, így még azt sem tudnám magamtól megmondani, hogy melyik fal melyik helyiséghez tartozik. Csak ha visszanézem a fotókat. Ha meg még apró tárgyakat is szanaszét kéne raknom a jelenetben, tényleg elvesznék a dologban. Egyébként nekem is hiányzik kicsit az életszerűbb helyszín, de majd megpróbálok több részt forgatni egy fotózás alkalmával. ;-) Amúgy is rá kéne állnom jobban, hogy sűrűbben folytathassam, mert így elveszíti az élvezhetőségét. Na, de megoldom!!! ;-)

      Törlés
    2. :)))
      Így már érthető, köszönöm, hogy leírtad! Hát igen, nem egyszerű egy ilyen sztori megrendezése, csak örülök neki, hogy mégis nekiveselkedsz. SZuper lenne több epizódot "forgatni" egyszerre, szerintem lovagold meg egyszer a lendületet, amikor amúgy is van kedved/időd hozzá!

      Törlés
  3. végre eljutottam az olvasáshoz :) Nagyon tetszik ahogy Lilien talpraesetten válaszolt, megyek és folytatom a sztorit

    VálaszTörlés